Amikor a lehetetlen mégis lehetséges – agyunk újratervező képessége

Agyunk képes újratervezni önmagát – különösen gyermekkorban. Egy stroke, oxigénhiány vagy fejlődési zavar után is van út előre: a kulcs a neuroplaszticitás, a szeretettel végzett fejlesztés és a célzott terápia, amely segít a gyerekeknek újra felfedezni a mozgás, a beszéd és az élet örömét.

A neuroplaszticitás az agy azon lenyűgöző képessége, hogy képes új kapcsolatokat kialakítani az idegsejtek között – akkor is, ha valamilyen sérülés vagy fejlődési zavar hatására az eredeti működés megszűnik. Gyermekkorban ez a képesség különösen erős, hiszen a fejlődő idegrendszer eleve intenzíven tanul, formálódik. Ezért mondjuk, hogy a gyerekek agya „formálható”, „tanulékony” – és ez nem csupán a játékra vagy iskolára igaz, hanem a rehabilitációs lehetőségekre is.

Egy agyi sérülés – például perinatális stroke vagy hypoxiás állapot – nemcsak az adott pillanatban hat, hanem az egész fejlődési pályát befolyásolhatja. Ám a neuroplaszticitás miatt a sérült területek működését sok esetben át tudják venni más agyi régiók. Ehhez azonban nem elég „várni a csodát” – a célzott fejlesztés, mozgásterápia, kognitív tréningek és technológiai támogatás (pl. robotika) segíthetnek abban, hogy az agy megtanuljon újra működni.

Intézményünkben a rehabilitációs munkát mindig komplex szemlélettel végezzük: összehangoltan dolgozik együtt gyógytornász, konduktor, logopédus, pszichológus és szomatopedagógus. Célzottan olyan tevékenységeket alkalmazunk, amelyek az idegrendszert aktív munkára késztetik – hiszen az „aktív agy” tanul a leghatékonyabban. A robottechnológia és a mozgásvezérelt terápiák szintén azt a célt szolgálják, hogy új idegpályák alakuljanak ki.

A neuroplaszticitás működéséhez ismétlésre, motivációra és kihívásra van szükség. Ezért minden fejlesztésünk személyre szabott – figyelembe vesszük a gyermek aktuális képességeit, de mindig azon dolgozunk, hogy kissé túllépje azokat. Ezt hívjuk „fejlődési zónának”, amelyben az agy a leghatékonyabban képes új mintákat kialakítani. Fontos, hogy minden sikeres mozdulat, minden új szó, minden kis lépés „jutalmazza” az agyat – és erősítse az újonnan kialakult kapcsolatrendszert.

A neuroplaszticitás életünk során végig jelen van, de gyermekkorban a legerőteljesebb. Ezért kulcsfontosságú, hogy a sérült vagy eltérően fejlődő gyermekek már a lehető legkorábban célzott fejlesztéshez jussanak. Minél hamarabb indítjuk el az agyat az „újratanulás” útján, annál nagyobb eséllyel tud teljesebb életet élni a gyermek. Ez nem csak mozgásban vagy beszédben, hanem önbizalomban, szociális kapcsolatokban, boldogságban is mérhető.